Az EP háborúpárti többsége megint arra készül, hogy beavatkozzon a magyar választásokba

Folynak a tárgyalások a Magyarország elleni 7. cikk szerinti eljárásról. Az Európai Parlament – ráerősítve a Sargentini-jelentésre – még több szankciót akar kicsikarni Magyarország ellen. A Tisza és brüsszeli pártja pedig kulcsszerepet játszik ebben. Világosan látszik, hogy az EP háborúpárti többsége azért támadja Magyarországot, mert békepárti álláspontot képviselünk. Bekerült a határozattervezetbe egy kifejezetten külpolitikát és az Ukrajnai háborút érintő bekezdés, aminek semmi köze a 7. cikk szerinti eljáráshoz. A külpolitika egyértelműen nemzeti hatáskör. És ezt nemcsak a magyar árnyék-jelentéstevő, László András emelte ki, hanem más frakciók képviselői is. „Ennek ellenére a tiszások brüsszeli pártja, az Európai Néppárt ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország békepolitikáját elítélje. Ezen felül a határozat-tervezetbe több olyan pont is bekerült, amelynek nincs köze a 7. cikk szerinti eljáráshoz. Láthatóan több bekezdést a tiszások mondtak tollba, és csak és kizárólag azért kerültek bele, hogy az Európai Parlament beavatkozzon a magyar választási kampányba” – mondta László András fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért frakció témafelelőse.

László András rámutatott: „A határozat szövegezéséért felelős képviselők személye önmagáért beszél.” A jelentéstevő a szélsőségesen migrációpárti Tineke Strik (Zöldek). A néppárti jelentéstevő a USAID-NED-es baloldali korrupciós hálózat jeles lengyel képviselője, Michal Wawrykiewicz, aki Magyar Péter nagy barátja, és Budapesten is kampányolt neki. A szocialista jelentéstevő az a Krzysztof Smiszek, aki Magyar Péter telefonlopásos ügyében arra szólította fel az EP-t, hogy ne adják ki a tiszás politikus mentelmi jogát. A dossziéról az EP plenáris ülésén várhatóan novemberben fognak szavazni a képviselők. „Nincsenek illúzióink. „Az EP háborúpárti többsége egy újabb, alaptalan hazugságoktól hemzsegő jelentést fog elfogadni Magyarországról” – mondta László András.

Háttér: Magyarország ellen nyolc éve folyik a 7. cikk szerinti eljárás, amely eddig semmilyen eredményre nem vezetett. Ennek ellenére az Európai Parlament továbbra is nyomást gyakorol hazánkra, és újabb ún. időközi jelentést akar elfogadni, amelyben „értékeli” a magyarországi helyzetet. Ez valójában egy nyomásgyakorlási eszköz, és nyílt beavatkozás a magyar választási kampányba. A határozat-tervezetről az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) november elején, az EP plenáris ülésén pedig november végén lesz szavazás.